A közösségi tudomány tekintettel van a nyilvánosság bevonásának mértékére
A hagyományos tudományos ismeretterjesztés keretében gyakran nincs lehetőség arra, hogy a nagyközönség is hallassa a hangját; az ilyen kommunikáció sokszor akadályozza azt, hogy a szélesebb közönség olyan módon foglalkozhasson a tudománnyal, amelyet értelmesnek talál. „A Doing-Science-Together megteremti annak lehetőségét, hogy a tudomány és a társadalom között valóban kétirányú kommunikáció folyjon” − mutat rá Muki Haklay, a DITOs (Doing It Together science) projekt munkatársa. A nyilvánosság bevonása érdekében a projekt keretében 3 év alatt 829 nyilvános rendezvényre került sor, amelyeken több mint félmillió személyes és további 3 300 000 online interakció valósult meg. A tevékenységek a következő két téma köré szerveződtek: biodizájn és környezeti fenntarthatóság. A DITOs alapelve a bevonás úgynevezett mozgólépcsős modellje. A koncepció szerint az emberek tudomány iránti elkötelezettsége idővel erősödhet vagy gyengülhet, az adott életszakasztól, erőforrásaiktól, képességeiktől, ismereteiktől és érdeklődési körüktől függően.
Tevékenységek továbbvitele
A DITOs-modell a részvétel hét szintjét különbözteti meg, az ismeretek passzív (például a televízió közvetítésével történő) befogadásától kezdve az aktívabb részvételig (például a civil polgári tudományos projektekben végzett tevékenységig). „Meg akartuk találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a részvétel mértékét az egyének körülményeinek megfelelő szintre növelhetjük vagy csökkenthetjük. Ha azt a pontot vesszük alapul, ahol az emberek éppen vannak, és nem őket húzzuk a tudomány felé, akkor lehetőség nyílik a tudomány melletti érdemi, élethosszig tartó elköteleződésre” − fejti ki Haklay, a projektgazda University College London (UCL) munkatársa. A projektpartnerek a már meglévő hálózatokat és a tájékoztató tevékenységeket egyaránt felhasználták arra, hogy a széles nyilvánosság tagjaival kapcsolatot alakítsanak ki; ehhez számos módszert alkalmaztak, a közösségi médiától kezdve a múzeumokban vagy fesztiválokon való megjelenésig. A DITOs-tól támogatást kaphattak a civil tudományok terén kevés tapasztalattal rendelkező partnerek is; ennek egyik módja az volt, hogy a nyilvánosság számára interaktív lehetőségekkel egészítettek ki tervezett eseményeket, például kiállításokat. „A tudományos tevékenységeket a partnereinket figyelembe véve alakítottuk. A tevékenységeket úgy terveztük meg, hogy elérjék azokat az embereket és helyszíneket, akik vagy amelyek esetében a bevonást célzó, hagyományos erőfeszítéseink általában nem járnak sikerrel” − jegyzi meg Haklay. Mindennek talán legkézzelfoghatóbb példája a holland Waag jótékonysági szervezet által koordinált Science Bus volt. A tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó közösség tagjait toborozták arra, hogy egy busszal bejárják Európát, 17 helyszínen (közösségi központokban, kisvárosokban, fesztiválokon és múzeumokban) megállva. A 17 helyszínen kialakított, részvételi alapon működő műhelyekben kilenc tevékenység volt végezhető: a résztvevők például joghurt, illetve fényvédőkrém készítésével kísérletezhettek (az előbbi a baktériumokkal, az utóbbi a napsugarak tulajdonságaival kapcsolatos ismeretek átadását szolgálta). Az útmutatók több nyelven is rendelkezésre álltak, az érintettek pedig a közösségi médiában osztották meg tapasztalataikat. Szintén sikeres projekt volt a City Nature Challenge részét képező BioBlitz, ahol az emberek meghatározott helyszíneken gyűltek össze, és az iNaturalist alkalmazással a biológiai sokféleségre vonatkozó adatokat gyűjtöttek. A tapasztalatok megosztásának lehetővé tétele érdekében létrehozták az európai BioBlitz-hálózatot.
Ritmusváltás
A DITOs egyik konkrét eredménye az európai civil tudományos egyesület (European Citizen Science Association, ECSA) bővítése, amely folytatja munkáját, mindenekelőtt az EU-Citizen.Science platform kialakításán dolgozva. „Az ECSA ma már az a szervezet, ahova a civil tudományos projektek ügyében fordulnak az érintettek. A hatókör növelése érdekében a projekteket jellemzően becsatornázzák az egyesülethez” − jegyzi meg Haklay. A szakpolitikai területen aktív szerepet vállaló ECSA részt vett a civil tudományról szóló vitában, amely az Európai Bizottság nyitott tudományos menetrendjének részét képezte. Az Egyesült Királyságban a DITOs információkkal szolgált a nyilvánosság részvételéhez és a tudomány finanszírozását végző nemzeti szerv, az UKRI finanszírozási stratégiáihoz. Olaszországban egy olyan hálózatnak nyújtott segítséget, amely a civil tudomány terén működő kutatókból és szakemberekből áll, és jelenleg is befolyásolja a nemzeti tudománypolitikát. A projekt eredményeit már széles körben publikálták. A projekt során összeállított számos szakpolitikai tájékoztató és iránymutatás elérhető az interneten.
Keywords
DITOs, elköteleződés, civil tudomány, társadalom, biológiai sokféleség, szakpolitika
