Civil tudomány: A társadalmi szerepvállalás inspiráló példái a Horizont Európa keretében
A megújult Európai Kutatási Térség egyik politikai prioritása a kutatási rendszer és a tágabb társadalom közötti kölcsönhatás javítása. Az európai kutatási és innovációs paktum, amelyet az EU Tanácsa 2021 novemberében fogadott el, a társadalmi felelősségvállalást az egyik fő alapelvként határozta meg. Ha a polgárokat bevonjuk a kutatási és innovációs politikák kialakításába és végrehajtásába, az javíthatja a kutatási eredmények minőségét és a finanszírozás hatását, és végső soron hozzájárulhat a tudomány és a társadalom közötti bizalom és megértés kiépítéséhez.
Együttműködés és közös alkotás
Korábban a Horizont 2020 keretprogramon belül A tudomány a társadalommal és a társadalomért program támogatta a társadalmi szerepvállalást és a civil tudományt. A programnak ebben a részében 25 projekt részesült 65 millió EUR összegű támogatásban. E projektek célja az volt, hogy a polgárokat még inkább bevonják a „tudomány és az innováció művelésébe”, bizonyítékokat gyűjtöttek a pozitív hatásokról, továbbá iránymutatásként bevált gyakorlatokat alakítottak ki. A projektek keretében a polgárokat a kutatás és az innováció minden szakaszába bevonták, a menetrendek és módszerek kidolgozásától kezdve a tevékenységek nyomon követésén és értékelésén át az adatgyűjtésig és -elemzésig bezárólag. A Horizont Európa ma a kutatás és az innováció együttműködési formáinak irányában tesz lépést: a program prioritásnak tekinti a közös tervezést és a közös alkotást, és azt célozza, hogy a polgárokkal és a végfelhasználókkal közösen végzett alkotó tevékenységgel érjen el hatást. A pályázókat arra ösztönzi, hogy mérlegeljék a nyitott tudományhoz köthető gyakorlatokat, továbbá hogy módszertanukba emeljék be a polgárokat és a társadalmat is, tekintettel arra, hogy ez az aspektus az értékelési folyamat részét képezi. A társadalmi szerepvállalásra vonatkozó, konkrét útmutatást a Horizont Európa program kézikönyve ad. A polgárok és a társadalom bevonása továbbá a Horizont Európa úgynevezett „klasztereibe” és az uniós missziókba is beépül; ezek célja a globális kihívások kezelése úgy, hogy a polgárok igényeit helyezik a kutatási célkitűzések középpontjába. Mindez azt a felismerést tükrözi, hogy az európai kutatás sikere a széles körű, színvonalas elkötelezettségen és a társadalmi képességek és intelligencia optimális kihasználásán múlik. Ezért alapvető fontosságú, hogy felhívjuk a figyelmet a bevált gyakorlatokra, szakemberek hálózataira és az ismeretek forrásaira. A jelen Results Pack 12 olyan inspiráló, a polgári és társadalmi szerepvállalást ösztönző projektet ismertet, amely a Horizont 2020 keretében részesül támogatásban, és szemlélteti, hogy a polgári és társadalmi szerepvállalás hogyan járulhat hozzá különböző módokon a Horizont Európa sikeréhez. A kiválasztott projektek a tudományágak és innovációs témák széles skáláját fedik le, ahol a kutatás és az innováció e módja szerepet játszhat, ugyanakkor ötleteket adhatnak azoknak is, akik a Horizont Európa keretében nyújtott támogatásra szeretnének pályázni. A Results Packben szereplő projektek közé tartozik többek között az ACTION, a CitieS-Health és a D-NOSES. Ezek olyan eszközöket és módszertanokat dolgoztak ki, amelyek segítik a polgárokat abban, hogy a szennyezés főbb formái, vagy általában az éghajlatváltozás ellen helyi szinten küzdjenek. Az InSPIRES keretében olyan modelleket alkottak meg, amelyek célja az, hogy útján az érdekelteket számos területen bevonják kutatási és innovációs projektekbe, míg vannak olyan projektek is, amelyek inkább egy-egy adott területre összpontosítanak, ilyen például a CHERRIES az egészségügy területén és a GRECO a napenergia területén. A DITOs a széleskörű eléréssel tűnik ki, amelyet a szerepvállalás személyre szabott megközelítésével ért el, míg a WeCount közlekedési adatok gyűjtésébe vonta be a polgárokat azzal a céllal, hogy az új közlekedéspolitikákat formálja. A SCALINGS azt vizsgálta, hogy a közös alkotáshoz kapcsolódó gyakorlatok hogyan változnak városonként, illetve országonként, továbbá hogy milyen feltételek mellett lehet a nyilvánosság részvételét fokozni. A MICS a civil tudomány hatásának mérésével foglalkozik. A brosúrában részletesen olvashat az EU-Citizen.Science platformról (a színvonalas civil tudományos cserét szolgáló tudás- és közösségi központról) is, továbbá arról, hogy a WeObserve projekt hogyan javítja a meglévő civil megfigyelőközpontok és az azokhoz kapcsolódó regionális, európai és nemzetközi tevékenységek közötti koordinációt.
