Skip to main content
European Commission logo
English English
CORDIS - EU research results
CORDIS
CORDIS Web 30th anniversary CORDIS Web 30th anniversary

Scaling up Co-creation: Avenues and Limits for Integrating Society in Science and Innovation

Article Category

Article available in the following languages:

Gondolkodj lokálisan, cselekedj globálisan: Megoldhatóak-e közösségvezérelt fellépésekkel a nagyléptékű társadalmi problémák?

Sok esetben csábító lehetőségnek tűnik, hogy a helyi jelentőségű együttműködések kialakítására használt közös alkotás paradigmáját nagyobb léptékű társadalmi problémák megoldására is felhasználjuk. A kérdés az, hogy egy ilyen rendszer léptékének megnövelése nem veszélyezteti-e a fókuszáltságát.

A közös alkotás az, amikor vállalatok, egyetemek, szakpolitikai döntéshozók és polgárok összefogásban együttműködnek egy projekten vagy innováción. A közös alkotást az üzleti életben már régóta használják, különösen a fogyasztói kapcsolatok terén, azonban az Unió egyre inkább olyan eszköznek tekinti, amellyel az innováció a közjó érdekében irányítható. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy a széles körű hatás eléréséhez a közös alkotás során kialakított megoldások léptékét is meg kell növelni. „Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a közös alkotás léptékének megnövelésével azt kockáztatjuk, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük” − mutat rá Sebastian Pfotenhauer, a Müncheni Műszaki Egyetem (TU München) professzora. „A lépték megnövelése azzal a kockázattal járna, hogy éppen a legfőbb érték vész el: az adott helyre jellemző igények és aggályok kezelésére és az innováció jobb társadalmi beágyazására való képesség.” Az uniós finanszírozású SCALINGS projekt (Scaling up Co-creation: Avenues and Limits for Integrating Society in Science and Innovation) segítségével Pfotenhauer vezeti a munkát, amely annak feltárásást célozza, hogy kívánatos-e (és lehetséges-e) a közös alkotás léptékének növelése, és ha igen, mikor. „Azt szerettük volna megtudni, hogy a közös alkotás léptéke hogyan növelhető felelősségteljesen a különböző helyeken és területeken, és hogy mik a korlátai” − mondja.

Felfedezések, amelyek felnyitják a szemet

A projekt keretében 10 országban végeztek összehasonlító vizsgálatokat a közös alkotásról. A vizsgálat során a közös alkotás számos szakterületen használt, három fő eszközét vizsgálták, nevezetesen az élő laboratóriumokat, az innovációs közbeszerzéseket és a közös alkotást szolgáló létesítményeket. „A közös alkotás igen eltérő módokon tud megvalósulni a különböző régiókban és az alkalmazás különböző kontextusaiban” − mondja Carlos Cuevas Garcia, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatócsoportjának munkatársa, és hozzáteszi, hogy a közös alkotás szolgálhatja a befogadást, de ugyanakkor kirekesztő is lehet. „A közös alkotást sokszor tekintik az embereket összefogó folyamatnak, ám ugyanakkor jelentős hatalmi aszimmetriákat és egyenlőtlenségeket is feltárhat, sőt, akár súlyosbíthatja is azokat” − jegyzi meg Cuevas Garcia. „Ahhoz, hogy a folyamat skálázható legyen, tekintettel kell lennie a közös alkotás politikai dimenziójára is, továbbá körültekintően, önmagunkra reflektálva kell végrehajtani.” Fontos felismerés volt az is, hogy hatalmas igény van a közös alkotással kapcsolatos szakértelemre és párbeszédre. „Számos szakmai közösség már jelenleg is rendszeresen alkalmazza a közös alkotás különböző formáit” − teszi hozzá Pfotenhauer. „Azonban ennek során jellemzően ugyanazokba a kérdésekbe és kihívásokba ütköznek.” Pfotenhauer szerint a leggyakrabban felmerülő kérdések többek között a következők: Kit kell bevonni és mikor? Hogyan változnak a követelmények, amikor egy projekt az egyik helyszínről egy másikra kerül át? Hogyan lehetséges e közösségeket az egyes projektciklusokon túl fenntartani? Mennyire szabványosítható a közös alkotási folyamat a szakpolitikai eszközökben? Milyen szerepet kell játszania az Uniónak?

A felelősségteljes közös alkotás ütemterve

E kérdések megválaszolására a projekt az összes megállapítást és bevált gyakorlatot figyelembe véve megalkotta a felelős közös alkotási projektek megvalósításának ütemtervét. „Ez az eszköz a szervezők és a szakpolitikai döntéshozók számára olyan útmutatókat nyújt, amelyek segíthetnek kívánatosabb, fenntarthatóbb és hatásosabb eredmények felé terelni a közös alkotásra irányuló erőfeszítéseiket” − jegyzi meg Pfotenhauer. „Arra számítunk, hogy ez az eszköz a szakpolitikai döntéshozatal, a kutatásfinanszírozás és a közös alkotáshoz kapcsolódó minden más dolog vonatkozásában az egyik legfontosabb forrás lesz.” Az ütemterv, valamint a SCALINGS egyéb eredményei és oktatási forrásai már jelenleg is kulcsszerepet játszanak egy másik uniós finanszírozású projektben, a jövőbeni mérnökképzés bővítésére összpontosító BoostEuroTeQ-ban.

Keywords

SCALINGS, közös alkotás, léptékű, skálázható, innováció, élő laboratóriumok, közbeszerzés, BoostEuroTeQ

Discover other articles in the same domain of application