Közösségi kiszervezés keretében használt eszközökkel szimatolható ki, honnan jönnek a kellemetlen szagok
Ha az emberek otthonukban vagy munkahelyükön gyakran ki vannak téve szagoknak, az számos betegséget okozhat, többek között fejfájást, koncentrációzavarokat, stresszt, álmatlanságot és légzőszervi problémákat. „Világszerte a környezetszennyezéssel kapcsolatos panaszok második leggyakoribb okai a szagok (az első helyen a zajok állnak). A szagok mérésére szolgáló módszerek többsége azonban nem veszi megfelelően figyelembe azt, hogy a szagok milyen hatással vannak az emberekre. Az egész terület alulszabályozott” − mutat rá Rosa Arias, a D-NOSES (Distributed Network for Odour Sensing, Empowerment and Sustainability) projekt koordinátora, az Ibercivis Foundation volt munkatársa, a projektgazda, a Science for Change alapítója és jelenlegi vezérigazgatója. Az uniós támogatásban részesülő D-NOSES civil tudományos projekt keretében olyan alkalmazást fejlesztettek ki, amely kifejezetten a szagokkal kapcsolatos, valós idejű, földrajzi helymeghatározással ellátott, az érintettek által tapasztaltakkal kiegészített adatok gyűjtését szolgálja, amelyre közösségi kiszervezés keretében kerül sor. A projekt keretében a módszertant nyolc európai országban 10 kísérleti projektben tesztelték; Chilében és Ugandában pedig egyéb aspektusokat is vizsgáltak. A kísérleti projektek egyes eredményeit már közzétették, többek között Olaszország, Görögország és Chile esetében. Spanyolországban az OdourCollect nemrégiben elnyerte a rangos Prismas-díjat (spanyol nyelvű weboldal), amely a tudományos ismeretterjesztés terén végzett tevékenységet ismeri el.
A feltérképezést szolgáló eszközök
A projekt a University College London Extreme Citizen Science elnevezésű, a civil tudományt támogató megközelítéssel dolgozott, amely az alulról felfelé építkező gyakorlatokat tekinti prioritásnak, figyelembe veszi a helyi igényeket, és célja az, hogy a kutatás valamennyi szakaszában ösztönözze a polgárok részvételét és bevonását. A nyilvánosság bevonását célzó stratégiákat az egyes kísérleti projektekhez igazították. A néprajzi kutatást követték a múzeumokban és fesztiválokon végzett, célzott tevékenységek, továbbá a megjelenések a helyi médiában. A bevont résztvevők az érzékszervek használatát ösztönző sétákon, a szagokkal kapcsolatos képzéseken és adatelemző műhelyeken vettek részt. A D-NOSES egyik legfontosabb eleme az OdourCollect alkalmazás, amely a MYGEOSS projekt keretében megalkotott korábbi változatra épül. Célja az, hogy az érintett közösségek számára lehetővé tegye a szagszennyezés feltérképezését és a változás érdekében való fellépést. A 10 kísérleti projekt során a résztvevők javaslatokat fogalmaztak meg arról, hogyan lehetne javítani az alkalmazás működését. Ilyen javaslat volt többek között az, hogy az eszközt a kellemetlen szagok mellett a kellemes szagok feltérképezésére is fel lehetne használni. A zászlóshajónak tekinthető barcelonai kísérleti projekt a város Forum nevű területére összpontosított, amely több mint 20 éven keresztül volt kitéve hulladékkezelő és szennyvíztisztító létesítmények hatásainak. A felhasználók képzést kaptak arról, hogy hogyan ismerhetők fel és térképezhetők fel a különböző szagok (többek között a hulladék, a szennyvíz, az iszap és a biogáz szaga). Az így keletkezett adatokat ezután az alkalmazásban elérhető előzmények elemzésének felhasználásával összekapcsolták az ipari műveletekkel. Egy 12 hónapos időszak alatt 86 résztvevő több mint 600 megfigyelést jelentett be. A projekt keretében összesen több mint 10 000 szagmegfigyelésre került sor világszerte, több mint 1 200 polgár bevonásával. „A bevonást szolgáló modellünknek volt egy nemi aspektusa is, aminek köszönhetően a megfigyelések 70 %-át nők végezték” − teszi hozzá Arias. „Összességében elmondható, hogy a kísérleti projektek igazolták a módszertanunkat: a Barcelonában és Olaszországban végzett kísérleti projektek eredményei összhangban vannak a szagokat elemző, hagyományos vizsgálatok eredményeivel. Az emberi orr rendkívül hatékony érzékelő!”
A szakpolitika formálása
A D-NOSES rendezvénye, amely a Revisiting Odour Pollution in Europe („A szagszennyezés felülvizsgálata Európában”) címet viselte és amelynek online házigazdája Maria Spyraki görög európai parlamenti képviselő volt, azt eredményezte, hogy a szagszennyezés és a civil tudomány kérdését beemelték az „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” elnevezésű uniós cselekvési tervbe. A csoport azt is reméli továbbá, hogy zöld könyvük vitaindító lesz a szagokkal kapcsolatos, átfogó európai szakpolitika kérdésében, és hogy ennek eredményeként egy fehér könyv összeállítására is sor kerül majd. A projekt másik eredménye az International Odour Observatory (Nemzetközi Szagmegfigyelő Intézet), egy interaktív online forrás, ahol a felhasználók megadhatják, illetve megtekinthetik azokat az adatokat, amelyeket közösségi kiszervezés keretében gyűjtöttek a világ bármely részén. A kísérleti projektek során helyi szinten, valamint általánosabb szinten is zajlott a szakpolitikai változtatásokhoz kapcsolódó érdekképviselet, amelyet rendszerint érdekérvényesítési eszköztár, szakpolitikai tájékoztatók és a kormányzást érintő stratégiai ütemterv segítségével végeztek. A csoport jelenleg a módszertan szabványosítását végzi Spanyolországban, miközben a szagokat érintő szabályozás terén útmutatóul szolgáló önkormányzati modellen is dolgozik. „Célunk, hogy a polgárok által gyűjtött adatokat a hatóságok bizonyítékként használják fel, és a fellépés se maradjon el” − zárja gondolatait Arias. „Kulcsfontosságú, hogy módszertanunk megismételhető, azaz más kontextusokban és/vagy egyéb társadalmi-környezeti problémákra is alkalmazható.”
Keywords
D-NOSES, civil tudomány, szag, szennyezés, szagok, hulladék, közösségi kiszervezés, földrajzi helymeghatározás
