A civil tudomány hatásának mérése
Számos potenciális előnye van a civil tudománynak, vagyis annak, amikor a kutatás és a tudományos ismeretek előállítása érdekében a nyilvánosság együttműködik a tudósokkal. A résztvevők új készségeket sajátítanak el és betekinthetnek a tudományos folyamatokba, a tudósok pedig nagy méretű, helyi szintű adathalmazokhoz jutnak hozzá, amelyeket egyedül nem tudnának összeállítani. A civil tudományból a társadalom maga is profitál, mivel az ilyen projektek információkkal szolgálhatnak a kormányzati döntéshozatalhoz és támogathatják a fenntartható kezdeményezéseket. „A civil tudományban rejlő lehetőségek jól dokumentáltak, de a számszerűsíthető mérés lehetőségei viszonylag korlátozottak” − mutat rá Luigi Ceccaroni, az Earthwatch Europe szervezet tudósa. „Tulajdonképpen nem létezik olyan észszerűsített folyamat, amellyel egy projekt hatásai értékelhetők lennének vagy egy projekt maga összevethető lenne más projektekkel.” Az uniós finanszírozású MICS projekt (Developing metrics and instruments to evaluate citizen science impacts on the environment and society) támogatásával Ceccaroni és kollégái a civil tudomány hatását mérő módszerek, illetve kapcsolódó iránymutatások összeállításán dolgoznak, amelyeket egy átfogó online platformon mutatnak majd be. „A projekt keretein belül jelenleg öt esettanulmányon dolgozunk, amelyek azt vizsgálják, hogy a különböző civil tudományos megközelítések és eszközök mennyiben alkalmazhatók a különböző régiókban és kontextusokban” − teszi hozzá Ceccaroni. Vegyük például az olaszországi Marzenego folyót. A folyó medrét az évek során mesterségesen módosították, aminek következtében megnőtt az árvízveszély. Emellett a folyó az urbanizáció és a mezőgazdasági tevékenységek következtében szennyezetté vált. A MICS ennek a helyzetnek a megváltoztatása érdekében alkalmazta az uniós finanszírozású Ground Truth 2.0 projekt meglévő közös tervezési módszereinek adaptált változatát, amellyel összefogta a helyi vízügyi hatóság, a kormányzati vezetők és a civil tudósok munkáját. Ezek a szereplők közösen megvitatták a folyóval és a közelben található vizes élőhelyekkel kapcsolatos kihívásokat, meghatározták a prioritásokat, és a civil tudományt művelő polgárok számára biztosították a vízminőség és a növényzet megfigyeléséhez és elemzéséhez szükséges eszközöket és képzést.
Mindenki platformja
A MICS platform fejlesztése során figyelembe vették az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Olaszországban és Romániában készített esettanulmányok tanulságait. Ceccaroni elmondja, hogy a civil tudományos projektek koordinátorai egyszerűen be tudnak majd jelentkezni a platformra, és meg tudják majd adni projektjük adatait. A platform ezután mesterségesintelligencia-algoritmusokat használva elvégzi a projekt hatásvizsgálatát. „A platform szabadon hozzáférhető lesz, tehát más civil tudományos projektek használhatják majd a hatásvizsgálati eszközöket és útmutatókat, továbbá a platform segítségével mérlegelni tudják majd tevékenységeik hatását” − jegyzi meg Ceccaroni. A platform bármely projektszakaszban használható. A projekt megkezdése előtti időszakban például segíthet a projekt megtervezésében. Folyamatban lévő projekteknél a platform a tevékenységek módosítására használható a lehető legnagyobb hatás biztosítása érdekében. Lezárult projektek esetében a platform az elért eredmények összegzésére és további finanszírozás bevonására használható. „A platformon mindegyik projektnek saját oldala lesz, ahol az érintettek a tevékenységeik iránt érdeklődőkkel megoszthatják a projekt hatásáról szóló jelentéseket” − zárja gondolatait Ceccaroni. „A platform végső soron abban segíti majd a civil tudományos projekteken dolgozó feleket, hogy kritikusan mérlegeljék az általuk gyakorolt hatást, és úgy alakítsák ki megközelítésüket, hogy a résztvevők, a tudományos közösség, a környezet és a társadalom egésze számára is előnyöket biztosítsanak.”
Keywords
MICS, civil tudomány, tudósok, kutatás, közös tervezés, civil tudósok
