Diverzifikáljuk a vetést, hogy learathassuk a fenntarthatóságot: miért van Európának több „diverfarmerre” szüksége?
Számos uniós mezőgazdasági termelő válaszút előtt áll: a fenntarthatatlan termelési modellekből fakadó környezeti fenyegetések és bevételkiesések termesztési rendszereik újragondolására kényszerítik őket. Az uniós finanszírozású Diverfarming (Crop diversification and low-input farming across Europe: from practitioners engagement and ecosystems services to increased revenues and chain organisation) projekt biztosítja számukra a produktívabb, erőforrás-hatékonyabb gyakorlatok alkalmazásához szükséges információkat, eszközöket és támogatást. A legfőbb ezek között a növénytermesztés diverzifikálása, amely az agroökológia egyik alappillére. „Az intenzív gépesítésen, a külső erőforrások túlzott használatán és a monokultúrán alapuló mezőgazdaság talajromláshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez és fokozott gazdasági kockázathoz vezetett az európai mezőgazdasági termelők számára” – mondja Raúl Zornoza Belmonte, a spanyolországi Cartagenai Műszaki Egyetem talajkutatója és a Diverfarming projektkoordinátora. „A növénytermesztés diverzifikálása és az erőforrások optimalizált felhasználása fenntarthatóbb alternatívákat biztosít.” A diverzifikáció révén számtalan konkrét előny realizálódhat a mezőgazdasági termelők és a vidéki környezet számára. A növényvédő szerek, műtrágyák és nehézgépek használatának csökkentése mellett megelőzheti a talajeróziót, növelheti a talaj termőképességét, valamint fokozhatja a talaj szénmegkötését. A diverzitás fokozása továbbá növelheti a termelékenységet és a gazdálkodási rendszerek ellenálló képességét, nemcsak gazdasági tekintetben, hanem az éghajlatváltozás szempontjából is. E tényezők együttesen a nyereségesség fokozását eredményezhetik, miközben enyhítik az éghajlatváltozást és ösztönzik a biodiverzitás növekedését, illetve fokozzák a gazdálkodásból származó ökoszisztéma-szolgáltatásokat.
Személyre szabott megoldások
A projektcsapat kutatói hangsúlyozzák, hogy a fent említett előnyök kizárólag akkor valósíthatók meg hatékonyan, ha a változtatások a teljes mezőgazdasági értékláncot érintik és az egyes régiók egyedi jellemzőihez igazodnak. Az egyedi környezethez való igazodás az agroökológia központi eleme. Ide tartoznak az éghajlati viszonyok és a talajadottságok, a kulturális és gazdasági tényezők, illetve a technikai korlátok. A projekt a következő hat európai régió egyedi jellemzőire összpontosít: a földközi-tengeri térség (északi és déli), a közép-atlanti térség, a kontinentális térség, a pannon térség és a boreális térség. A Diverfarming projekt jelenleg az egyes régiókhoz igazított, kis ráfordítású mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazó diverzifikált termesztési rendszerekkel kapcsolatos tényleges előnyök, illetve gyakorlati korlátok, akadályok és hátrányok vizsgálatával foglalkozik. A projekt közvetlenül az egyes régiók mezőgazdasági termelőivel folytatott együttműködésben valósul meg. „Azzal a céllal hoztuk létre a »közös alkotás, közös tanulás és közös innováció« jeligével fémjelzett diverfarmer hálózatot, hogy a mezőgazdasági termelők és a helyi érdekeltek is részt vehessenek az európai mezőgazdaság paradigmaváltásának előmozdításában, illetve helyspecifikus tudásukkal hozzájárulhassanak ahhoz” – teszi hozzá Zornoza Belmonte. Az agroökológia – és egyúttal a Diverfarming – létfontosságú eleme az innováció. A csapat egy gépesítési prototípust tervezett a talajművelés javítására, amely redukálja a munkaerőköltségeket, az üzemanyag-fogyasztást és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, valamint csökkenti a talajeróziót és elősegíti a talajtakaró növények termesztését. A prototípus a fejlesztés utolsó szakaszánál tart, bevezetése 2021 decemberére van ütemezve.
Megalapozott döntések
A csapat egy olyan interaktív eszközön is dolgozik, amely segítheti a mezőgazdasági termelőket a jövőben az egyedi feltételeiknek leginkább megfelelő diverzifikált termesztési rendszerek és fenntartható gyakorlatok kiválasztásában. Zornoza Belmonte így nyilatkozik: „Célunk, hogy létrehozzunk egy olyan vezető európai döntéstámogató eszközt, amely a termelékenység és a fenntarthatóság növelése céljából – az értéklánc valamennyi szakaszának figyelembevételével – képes a különféle forgatókönyveknek leginkább megfelelő diverzifikált termesztési rendszereket kiválasztani. Az eszköz többnyelvű felülete könnyű hozzáférést és széles körű felhasználást tesz lehetővé Európa-szerte.” Az eszköz a talajadottságoktól kezdve egészen az értéklánc jellemzőiig terjedően számos tényezőre vonatkozóan összesíti az adatokat, ezáltal pedig olyan modelleket hoz létre, amelyek lehetővé teszik az agrárágazat szereplői számára, hogy tájékozott döntéseket hozzanak. A Diverfarming projekt egyéb eredményei közé tartoznak a fenntartható diverzifikált termesztési rendszerekre vonatkozó irányelvek, az ezek helyes bevezetésére vonatkozó útmutató és eszköztár, valamint a releváns szakpolitikák tudományos megalapozására vonatkozó fehér könyv. A projekt eredményeinek továbbfejlesztése céljából a Diverfarming csatlakozott az Európai Haszonnövény-diverzifikációs Klaszterhez (European Crop Diversification Cluster), amelynek célja, hogy megossza a témával kapcsolatos szaktudást és növelje a növénytermesztés diverzifikálásának hatását Európa-szerte.
Keywords
Diverfarming, diverzifikáció, erőforrások, termesztési rendszer, talaj, agroökológia, termőképesség, gépek, biológiai sokféleség, értékláncok, döntéstámogatás, eszköz
