A változás magjai: a növénynemesítés rendszeralapú megközelítése
A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia keretében az Európai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig az Unió mezőgazdasági területeinek legalább 25 %-át be kell vonni az ökológiai gazdálkodásba. Ez az európai zöld megállapodás egyik fontos eleme. E cél eléréséhez szükség lesz új ökológiai nemesített növényfajták kifejlesztésére és elterjesztésére; az Unió által támogatott LIVESEED (Improve performance of organic agriculture by boosting organic seed and plant breeding efforts across Europe) projekt célja az volt, hogy az ökológiai vetőmagok elérhetőségének és minőségének kérdését több oldalról (például a piaci aspektusok vagy a szabályozás szempontjából) nézve kezelje. A 2017-ben indított projekt 18 európai ország 48 szervezetét fogta össze, többek között növénykutatókat, növénynemesítőket, vetőmag-előállítókat, ökológiai szervezeteket és kiskereskedőket.
Új megközelítések
Az egyik kutató Edwin Nuijten, a hollandiai De Beersche Hoeve növénytudósa, aki annak a munkatervnek egy részét irányította, amely arra fókuszált, hogy a különböző nemesítési eljárások hogyan támogathatják és erősíthetik egymást. „A növénynemesítés nemcsak arról szól, hogy a legjobb terület jellemzőit figyelembe véve előállítjuk a legjobb növényt, hanem egyúttal egy folyamat is, amelynek kapcsán a társadalmi aspektusokat is figyelembe kell vennünk” – mondja. A LIVESEED célja az volt, hogy a különböző növénynemesítési megközelítések legjobb elemeit kombinálja. A konzorcium négy megközelítést azonosított, amelyeket ökoszisztéma-alapú, közösségi alapú, tulajdonságalapú és vállalati alapú megközelítésnek nevezett el. Az ökoszisztéma-alapú megközelítések azt vizsgálják, hogy egy haszonnövény milyen kapcsolatban áll az azt körülvevő környezettel, és hogyan tud ahhoz hozzájárulni. A közösségi alapú megközelítések szerint a nemesítők és a termelők között szoros kapcsolat áll fenn, és célja a számukra elérhető társadalmi érték maximalizálása. A tulajdonságalapú megközelítések a tágabb értelemben vett társadalmi előnyöket tűzik ki célul, például a haszonnövényekben található szükséges vitaminok koncentrációjának növelését, a vállalati megközelítések pedig a haszon maximalizálására és a költségek minimalizálására törekszenek. „Mindegyik megközelítés értékalapú, de ezek az értékek eltérőek” – teszi hozzá Nuijten. „Nem arról van szó, hogy bizonyos értékek jobbak lennének a többinél, hanem arról, hogy feltesszük a kérdést: hogyan tudjuk úgy összekapcsolni őket, hogy erősítsék egymást és javítsák az ökológiai és társadalmi ellenálló képességet.”
Tudásplatform
A konzorcium információkat gyűjtött a növénynemesítési technikákról, és több kutatási cikket publikált. A LIVESEED, amelynek keretében több mint 800 ökológiai mezőgazdasági termelővel konzultáltak növénynemesítéshez és a vetőmagpiacokhoz kapcsolódó kérdésekről, hozzájárult az Ökológiai gazdálkodási tudásplatform bővüléséhez, amely immár kifejezetten ezekkel a kérdésekkel foglalkozó részt is tartalmaz. A LIVESEED projekt kiépített egy uniós szintű router-adatbázist, amelynek köszönhetően a vetőmag-beszállítók egyszeri belépéssel hozzáférhetnek más nemzeti adatbázisokhoz. A csapat jelenleg azon dolgozik, hogy eredményeit átültesse a gyakorlatba: a növénynemesítés kombinált megközelítésének megvalósításáról szóló iránymutatásokat állít össze. A helyzet akut, mivel az új növényfajták kifejlesztése lassú folyamat, és a növénynemesítőknek most kell lépniük annak érdekében, hogy felkészülhessenek a jövőbeni mezőgazdasági kihívásokra (például a növényvédő szerek használatára vonatkozó szigorúbb korlátozásokra) és az éghajlatváltozásra. Nuijten hozzáteszi, hogy a mezőgazdasági termelőket és a fogyasztókat a növénynemesítés terén és a vetőmagpiacon tapasztalható diszfunkcionalitás is veszélyezteti. „Ha megnézzük a hagyományos növénynemesítést, azt látjuk, hogy minden egyes gyümölcs és zöldség piacát két-három vállalat dominálja. Ha az egyik vállalat felhagy a nemesítési programjával, akkor a termelők teljes mértékben a másik vállalattól függnek majd. Ez a helyzet a hagyományos mezőgazdaság esetében sem fenntartható” – mutat rá. „Az ökológiai vetőmag-előállítás és növénynemesítés alkalmat adhat arra, hogy átgondolhassuk a fenntarthatóbb nemesítési megközelítéseket. Számos új alternatívát kell kidolgoznunk, hogy ennek az erőforrásnak az előnyeit valamennyi mezőgazdasági termelő élvezhesse” – jelenti ki Nuijten. „Gyakran mondják, hogy az ökológiai élelmiszer túl drága, de inkább azt kellene mondanunk, hogy a hagyományos élelmiszer túl olcsó – ha figyelembe vesszük a rejtett költségeket is, már egészen más képet látunk.”
Keywords
LIVESEED, ökológiai, vetőmag, mezőgazdasági ismeretek, platform, nemesített növényfajták, növénynemesítés, növény, kiskereskedő, megközelítés, értékek, fenntartható
