Tájékozottabb mezőgazdasági termelők a jobb minőségű édesvíz érdekében
Mindannyian olyan kristálytiszta, biztonságos ivóvízre vágyunk, amely mentes minden olyan szennyező anyagtól, amelyek károsak lehetnek az értékes ökoszisztémákra nézve. Lényegében hatalmas megkönnyebbüléssel lélegezhetünk fel: az EU-ban a víz jelenleg tisztább, mint 25 évvel ezelőtt volt, és ez nagyrészt a víz-keretirányelvnek köszönhető, amelynek célja a víz minőségének védelme és javítása. És bár a helyzet nem teljesen kilátástalan, az egyes mezőgazdasági gyakorlatok által az európai édesvízkészleteket fenyegető veszélyeket nem szabad félvállról venni. A növényvédő szerek továbbra is hatalmas gondot jelentenek, valamint a tápanyagtöbblet is, ezek rendkívül magas nitrát- és növényvédőszer-koncentrációt okoznak a vizekben. Jelenleg az európai vizek fele „gyenge ökológiai állapotúnak” minősül, ami jobb gazdálkodási gyakorlatokat és hatékony mérséklési intézkedéseket tesz szükségessé. A WATERPROTECT (Innovative tools enabling drinking WATER PROTECTion in rural and urban environments) konzorcium 2017 júniusában kapta meg ezt a küldetést feladataként. Ingeborg Joris, a VITO kutatója és a projekt koordinátora a következőket nyilatkozta: „A projekt megközelítése lényegében az volt, hogy elbeszélgessünk a mezőgazdasági termelőkkel és más érdekelt felekkel, tájékoztassuk őket a különböző vízminőségi problémákról, amelyekről esetleg korábban még nem is tudtak, majd ismertessük velük, hogy milyen pozitív szerepet játszhatnak, illetve hogy milyen megoldásokat alkalmazhatnak.” Az oktatási szempontú megközelítés elengedhetetlen volt, mivel sok mezőgazdasági termelő sokszor csak általánosságban hall a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásáról. Néhány mezőgazdasági termelő kevésbé van tisztában a földterületeik körüli környezeti problémákkal, mint mások, és ugyanakkor nincsenek tudatában annak sem, hogy egyes mezőgazdasági gyakorlatok miként jelenthetnek potenciális veszélyt az ivóvízre nézve.
Hét „fellépési” laboratórium
A WATERPROTECT projekt központi elemét a hét úgynevezett „fellépési” laboratórium alkotja – olyan mezőgazdasági területek helyi szerveződései, ahol az ivóvíz-előállítással kapcsolatos vízminőségi problémákkal küzdenek. „Olyan eseteket kerestünk, amelyekben eltérnek egymástól a mezőgazdasági gyakorlatok, az éghajlat, a mezőgazdasági termelők tudatosságának mértéke, valamint a gazdaságok és az ivóvízhálózatok mérete. Végeredményben hét „fellépési” laboratóriumot találtunk, kezdve a magánkézben lévő, felszín alatti vízkutakra hatást gyakorló írországi kistermelőktől egészen a nagy területekre kiterjedő gazdaságokig, amelyek potenciálisan veszélyeztetik egy nagyváros ivóvízellátását. A további példák közé tartoznak az olyan alacsony környezetvédelmi tudatossággal rendelkező mezőgazdasági termelők, akik önellátásra termesztenek, valamint az olyan jól tájékozott mezőgazdasági termelők, akik figyelembe veszik az ivóvíz begyűjtő területén a földhasználat optimális elhelyezkedését”, jelentette ki Joris. A „fellépési” laboratóriumok nemcsak a tudatosság növelésére és a jól bevált gazdálkodási gyakorlatok előmozdítására nyújtottak lehetőséget, hanem a helyi szereplők részvételével értékes adatok gyűjtésére is. A projektcsapat együttműködésen alapuló gazdálkodási eszközöket hozott létre, amelyek információkkal látják el a helyi szerveződéseket és elősegítik az eszmecserét. Joris bízik abban, hogy ez a sok munka végső soron több helyi szintű fellépéshez járul hozzá. Ugyanakkor a projekt előnyös hatása sem korlátozódik csupán a hét kiválasztott régióra. Joris és a többi projektpartner írásban rögzítették a projekt többszereplős megközelítésére vonatkozó iránymutatásait, hogy ennek köszönhetően az más régiókban is alkalmazható legyen. Időközben a „fellépési” laboratóriumok által végzett munka kezdi meghozni gyümölcseit. Belgiumban például tovább folytatódik az együttműködés azáltal, hogy a helyi ivóvízvállalat pénzügyi támogatást nyújt a mezőgazdasági termelőknek a WATERPROTECT intézkedéseinek végrehajtásához. Romániában partnereink egy ökoturisztikai célpont kialakítását kezdték el. Írországban és Spanyolországban új regionális és nemzeti szintű projekteket indítottak el. Eközben Írországban és Olaszországban tovább folytatódnak a bevált gyakorlatokról szóló bemutatók az egyéb vízgyűjtő területekkel kapcsolatban a mezőgazdasági termelőket tömörítő és a tanácsadói szervezetek kezdeményezésére. A projekt 2020 szeptemberében véget ért, de a WATERPROTECT közössége uniós szinten is tovább él egy olyan fórum révén, amelynek célja a tapasztalatok megosztása, valamint a hozzájárulás a jövőbeli intézkedésekhez és kutatásokhoz.
Keywords
WATERPROTECT, édesvíz, ivóvíz, mezőgazdasági termelők, mezőgazdaság, növényvédő szerek, tápanyag, víz-keretirányelv