Vezércikk: Az egészséges talajok előnyeinek kiaknázása az élelmiszer, az emberek, a természet és az éghajlat javára
A földi élet kulcsa az egészséges talaj. A globális élelmiszertermelés 95 %-a függ a talajtól. A talaj a szárazföldi fajok negyedének ad otthont és kulcsfontosságú szerepet játszik a tápanyag-körforgásban, illetve a széntárolásban és vízszűrésben, amelyek mind hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, valamint az árvizek és aszályok megelőzéséhez. Annak ellenére, hogy a talaj vitathatatlanul fontos szerepet tölt be a bolygó ökoszisztémájának működésében, folyamatos talajdegradáció tapasztalható Európában (és globális szinten egyaránt), ennek pedig már most messzemenő következményei vannak az élelmezésbiztonságra, az ökoszisztémák integritására, illetve általuk az emberiség számára nyújtott szolgáltatásokra nézve. Sürgős fellépésre van szükség, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a talajok regenerálódásához és a talajegészség helyreállításához rendkívül hosszú időre van szükség.
A talajt érintő uniós politika
Számtalan jelenlegi és jövőbeni uniós politikai kezdeményezés szentel jelentős figyelmet a talaj megőrzésének. Az egészséges talajok létfontosságú szerepet töltenek be az európai zöld megállapodás ambiciózus céljainak, valamint a stratégiáiban, különösen „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában, illetve az EU biodiverzitási stratégiájában 2030-ig szereplő célkitűzések teljesítésében. Az Európai Bizottság elkötelezett a talajvédelemről szóló tematikus uniós stratégia 2021-ig történő naprakésszé tétele, valamint a talaj megőrzésére, védelmére és helyreállítására irányuló intézkedések közös uniós keretének létrehozása iránt.
A talajvédelemre irányuló tényleges erőfeszítések ösztönzése uniós finanszírozású, innovatív kutatások révén
A kutatás és innováció keretében kidolgozott szaktudás és eszközök hozzájárulnak az egészséges talajok megőrzéséhez. Egy friss kutatás például rámutatott a talajok szén- és nitrogénelnyelő funkciójára, ezzel támogatva a mezőgazdaság és az erdészet üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklésében betöltött szerepét, valamint az elsivatagosodás és a talajdegradáció elleni küzdelmet. A Horizont 2020 keretében számos téma csoportosult a talajegészséggel kapcsolatos kutatásokra irányuló erőfeszítések ösztönzésére. Ezen erőfeszítések megvalósítását az új uniós Horizont Európa program veszi át. A Horizont Európa az új uniós küldetéseket is magában foglalja, amelyek a világ jelenlegi, legfőbb társadalmi kihívásainak megoldását célozzák. Az előterjesztett öt egyedi küldetés egyike a talajegészségügyre és az élelmiszeriparra összpontosít: Soil health and food: ‘Caring for soil is caring for life’. A küldetés célja – sikeres elfogadását követően – a talajegészség és -funkciók helyreállítására irányuló, tényleges és konkrét megoldások kidolgozása, valamint a talajok jelentőségére való társadalmi figyelemfelkeltés.
Fedezze fel a valódi változást hozó projekteket
Az aktuális Results Pack 12 teljes körűen bemutatott projektje rámutat az eddig elért eredmények közötti szinergiákra, valamint arra, hogy ezen eredményeket milyen módon lehet továbbfejleszteni a Horizont Európa, valamint a talajegészségügy és az élelmiszeripar területén javasolt uniós küldetés keretében. A LANDMARK projekt például egy talajgazdálkodásra vonatkozó keretrendszert dolgozott ki, amely a fenntartható európai élelmiszer-termelés támogatását célozza, illetve számos ajánlást is nyújtott a döntéshozók számára. A CIRCASA projekt a mezőgazdasági talajok szénmegkötésével kapcsolatos kutatást és tudáscserét érintő, nemzetközi szinergiák kidolgozását tűzte ki céljául uniós és globális szinten egyaránt. A BEST4SOIL projekt erőfeszítései – a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdaság érdekeit szem előtt tartva – arra irányultak, hogy a talajegészség javításával kapcsolatban könnyen hozzáférhető, anyanyelven olvasható, praktikus információkat bocsássanak a termelők rendelkezésére. A NUTRIMAN projekt online platformot hozott létre azzal a céllal, hogy segítse a mezőgazdasági termelőket a fenntarthatatlan műtrágyák 2022 utáni helyettesítéséről szóló, új uniós rendeletnek való megfelelésben, információkat nyújtva a fenntarthatóbb biotrágyára való átállást elősegítő, legújabb technológiákról és megoldásokról. A talajegészséggel kapcsolatos kutatásban a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések program által támogatott pályakezdő kutatók is aktívan részt vettek. Az AGG-REST-WEB projekt új megvilágításba helyezte a talaj biológiai sokfélesége és működése közötti kapcsolatot, rámutatva arra, hogy a talaj táplálékhálózata hatással lehet a talaj fizikai tulajdonságaira, amelyek pedig meghatározzák a táplálékhoz való hozzáférést. Az IDESoWa projekt azt vizsgálta, hogy – a felszín alatti vízelvezető létesítmények miatti – fokozott vízelvezetés a talajban jelentősen megváltoztatja a talaj ásványianyag-összetételét, ennek következtében pedig befolyásolja a szerves anyagokat és a tápanyag-körforgást. Az Európai Kutatási Tanács DormantMicrobes elnevezésű projektje pedig egy érdekfeszítő felderítő kutatás keretében vizsgálta, hogy a talajban élő mikroorganizmusok hogyan képesek energiát termelni, sejtjeiket védelmi céllal megerősíteni és a hirtelen, impulzusszerűen rendelkezésre álló, korlátozott vízkészletet felhasználni pusztán azért, hogy a szélsőséges, olykor kíméletlen talajadottságokat túléljék.